Van egy kérdés, amiről valószínűleg méltatlanul kevés szó fog esni az áprilisi választásokig hátralévő pár hétben is, pedig a dolgok jelenlegi állása szerint döntő hatása lehet annak kimenetelére.

Mielőtt a kérdést nevesítenénk, tegyünk egy kis kitérőt, s gondoljunk bele a következő evidenciákba.

Szülőként érthetően fontosnak tartjuk, hogy kiskorú gyermekünk internetezési szokásait, on-line tevékenységét lehetőségeink szerint kontrolláljuk. Megalapozottan és teljes joggal aggódunk amiatt, hogy a neten félrevezethetik, kihasználhatják, megkárosíthatják – amit nyilván meg akarunk előzni, az ő érdekében is.

Ha nagykorú gyerekünket egy rossz hírű szekta megpróbálná behálózni, a gondolkodását tudatosan átformálva eltávolítani a családjától, barátaitól, céljaitól, akkor bizonyára kötelességünknek éreznénk a segítségére sietni. Még akkor is, ha ő maga határozottan tiltakozna ez ellen, s talán nem is lehetne egyértelműen megítélni, hogy az önálló, felnőtt ember döntéseibe avatkozunk-e be épp vagy valóban segítünk neki.

Amikor pedig olyasmiről hallunk, hogy az ún. trükkös csalók milyen újabb módszerrel próbálják átverni a naiv idős embereket, akkor teljesen természetes, hogy mielőbb tovább adjuk az információt a potenciálisan érintett hozzátartozóinknak. Felvilágosítva őket, hogy legyenek óvatosak, ne higgyenek el bárkinek bármit, mert ezzel ők is könnyen áldozatává válhatnak az ilyen trükköknek.

Ezek után pedig a bevezetésben említett kérdés szinte magától adódik.

A hatalom által folyamatosan félrevezetett, manipulált, rettegővé és gyűlölködővé tett, s így kihasznált hozzátartozóink miatt nem kell aggódnunk, nem kell figyelmeztetnünk őket, nem kell segítenünk rajtuk?

                  Kép: hvg.hu

Ma már minden reálisan gondolkodó, tájékozódó, a történelem meghatározó aspektusait legalább nagy vonalakban ismerő ember tudja, mi folyik az utóbbi években Magyarországon. Számukra egyértelmű, hogy a kormánypárt valódi teljesítmény híján és helyett csak amolyan hatalomtechnikai megoldások alkalmazásával próbál hatalmon maradni. A "hatalomtechnika" szó pedig – megnyerő hangzása ellenére – nagyjából a választók megvezetésének, átverésének tudományát jelenti, különösen nálunk!  

Hiszen nem pont úgy édesgetik magukhoz a naiv, tájékozatlan, befolyásolható szavazókat, mint pl. egy perverz bűnöző a kiszolgáltatott gyerekeket a neten?
Nem épp olyan precíz, kifinomult, tudományos alaposságú manipulációs technikákat alkalmaznak – tökéletesen keverve a féligazságokat a totális hazugságokkal –, mint az önjelölt szektavezérek?
A rezsicsökkentés, a 10 ezer forintos karácsonyi utalvány, a választási krumpliosztás nem ugyanolyan mézesmadzagok, mint amilyenekkel a trükkös csalók operálnak?

Ha átlátunk mindezeken, akkor elkerüljük Vajna TV-it, Mészáros és Habony "olvasnivalóit", s persze a köztévét, ahol már szinte csak a gyerekmesék mentesek a következetes agymosástól. (Ahogy egy hipnotizőr bemutatóján is kerülnénk a lehetőséget, hogy a show alatt rajtunk demonstrálja a "mester", milyen nagymértékben uralható az akaratunk.)

De mit tegyünk azt látva, hogy barátaink, szüleink vagy nagyszüleink viszont tökéletesen ideális fogyasztói a propagandának? Hogy annak hatására évek óta pontosan akkor, azt és úgy gondolják, ahogy azt a Fidesz "hatalomtechnikus szakemberei" előre eltervezik, kiszámítják, paraméterezik?

Amikor már az arab világ vezető hírcsatornája is a magyar közmédia elképesztő kézivezéreltségén röhög csodálkozik, amikor a legtöbb televízió, rádió, plakáthely és sajtótermék a Fidesz fennhatósága alatt működik, kizárólag annak érdekeit szolgálva, akkor valóban mindenkinek a magánügye az, hogy mit néz, mit hallgat, mit olvas?

Alighanem eljött az ideje, hogy újragondoljuk ezt a közvélekedést... Vagy tényleg az a normális, ha csendben hagyjuk pár valószínűsíthető maffiózónak, hogy kényükre-kedvükre hülyítsék a szeretteinket? Ez nem egyfajta bűnpártolás? Méghozzá egy olyan bűn passzív támogatása, amelynek mi magunk is a károsultjai, elszenvedői vagyunk, s talán maradunk is!

Nem csak arról van szó ugyanis, hogy az ilyen "turpisságokkal" a kormány kicsit jobb színben tünteti fel magát, színezi, túlhangsúlyozza az elért eredményeit egy tisztességes határon belül. Nem! Hanem az átalakított választási rendszernek köszönhetően a biztos többség, de akár az újabb kétharmad az, amit a választók kvázi hipnotizálásával elér! Enélkül, sőt, csak egy kiegyensúlyozott, korrekt közmédiával – na jó, meg egy független főügyésszel – a Fidesz számára rég nem az lenne a kérdés, hogy meglesz-e a kétharmada, hanem hogy átlépi-e egyáltalán az 5%-os bejutási küszöböt!
 
Ennek tükrében pedig csak a kisebbik gond az, hogy pl. nagymamáink világképe finoman fogalmazva kicsit eltorzul. Az igazán súlyos következmény az ország, s benne mi magunk, a gyerekeink, unokáink katasztrofális jelene és jövője, ezért ha egy emberséges, tisztességes, bölcs, az országára és vezetőire igényes társadalom tagjának tartjuk magunkat, akkor ragadjuk meg az április 8-án adódó kivételes lehetőséget! Legalább a közvetlen környezetünkben próbáljuk meg felnyitni a propaganda foglyainak szemét, hívjuk fel a bizonytalanok, a notórius nem szavazók figyelmét a helyzet súlyosságára – vagyis tegyünk meg minden tőlünk telhetőt ennek a szánalmasan méltatlan társaságnak az elmozdításáért!