Igen, Trianon 2. A különbség csupán annyi, hogy most sokak számára még nem olyan egyértelműek a várható tragikus következmények, mint lehettek akkor, amikor egyik napról a másikra elcsatolták az ország nagy részét.

Bár sok ellenzéki szavazó igyekezett mindent megtenni azért, hogy ez ne következzen be, az erőfeszítések végül csupán arra lettek elegendőek, hogy ne négyötödös legyen a Fidesz győzelme, hanem "csak" kétharmados.

A kezdeti néhány órás sokkot követően folyamatosan jelennek meg a lehetséges magyarázatok. Ha kicsit mögé nézünk a legnépszerűbbeknek, találhatunk valamit, ami mindegyikben egyértelműen közös!

Klasszikus választási csalás
Ismerve a Fideszt és bizonyos helyi támogatóinak érdekeit, biztosra vehetjük, hogy lehettek kisebb stiklik, amelyekkel egyesek megpróbálták bebiztosítani, hogy az ő szavazókörükben elegen szavazzanak "helyesen". Azt azonban kizárnám, hogy ezeknek számottevő hatásuk lett volna a végeredményre, annyira talán még nem afrikai a választásunk lebonyolítása. Viszont ha kiderülne, hogy mégis, akkor nem kellene Columbo-nak lennünk, hogy kiderítsük, melyik párt állhatott emögött.

Az ellenzék tehetetlensége, ill. egyes ellenzéki pártok aknamunkája 
Az ellenzéki pártok nyolc éves teljesítménye valóban totális kudarcnak tűnhet, de nem gondolhatjuk azt, hogy az 5-6 komolyan vehető párt mindegyikében kizárólag amatőr, felkészületlen, önző politikusok ücsörögnek, akik az együttműködés nyilvánvaló szükségességét sem képesek felfogni, s csak a saját pecsenyéjüket sütögetik. Vannak ilyenek, persze, talán többen is, mint elegen. De vegyük számba azt is, hogy az ellenzék ki van szorítva a közmédiából, kényszerpályán mozog, el van lehetetlenítve, pénzügyileg kiszolgáltatott, beépített emberek szabotálják a hatékony, eredményes működést, stb. Hallhattunk ilyesmikre utaló elszólásokat bőven, s láthattuk is a "veszélyessé vált" ellenzékiek lejáratását, kicsinálását. No és vajon ki lehet mindennek a hátterében? Kinek állhat érdekében, ki nyerhet vele? A válasz helyett kis segítség: komoly erőforrások, médiafölény és némi titkosszolgálati maszekolás nélkül mindez nem lehetséges.

A Fideszre szabott választási rendszer
Erről kell a legkevesebbet beszélnünk. Az összes választópolgár 31%-ának, a megjelentek kevesebb, mint felének támogatásával a Fidesznek biztos kétharmada lett. S melyik is volt az a párt, amelynek 2010-ben is kétharmada lett, amellyel ilyen változtatásokat eszközölhetett a választási rendszerben, s nem is tartotta etikátlannak ezt megtenni?

A vidéki szavazók
Biztosan vannak közöttük is, akik az elveikkel szembefordulva, érdekből szavaztak, de a számuk biztosan elenyésző. Azt pedig badarság állítanunk, hogy kétmillió vidéki ember teljesen hülye és tudatosan támogatja a nagyüzemi közpénzrablást. Egyátalán nem! Jószándékú, becsületes, dolgos emberekre gondoljunk, akik az általuk elérhető információk alapján épp megfelelően szavaztak – amint azt Földes András kiválóan állapította meg ebben az indexes cikkében. (Pl. egy vidéki kisváros lakótelepén, ahol főleg nyugdíjasok élnek, a telepi kábeltévé alapcsomagját a közmédia és a Vajna-tévék jelentik. Az RTL-ért már pluszban kell fizetni, amit nagyjából senki nem tesz meg, hiszen "majd nézzük helyette a TV2-t".)
Sok helyen kizárólag olyan üzeneteket, annyi időn keresztül és olyan módon kap a lakosság, hogy nem is lehet más a reakciójuk. Gyakorlatilag hipnotizálják őket, ezért nincsenek is valódi döntési helyzetben. Ne legyünk teljesen biztosak benne, hogy rajtunk nem működne ugyanez a tudományos alapossággal kifundált pszichológiai hátterű hatásmechanizmus, ha pontosan az ő helyzetükben lennénk!
S vajon kinek állhatott érdekében, hogy ilyen manipulációkat alkalmazzon ezeken az embereken, ki nyert azzal, hogy így nem maradt kétséges, kire fognak szavazni? Kinek lehetett hozzá szakembergárdája, médiája, erőforrásai – és arcátlansága?
Ahogy fentebb említésre került, nagymértékű klasszikus választási csalás valószínűleg nem volt. A többi megállapítással kapcsolatban pedig mindenki döntse el, lehetett-e olyan hatásuk a választásokra, ami jelentős, de nem éppen fair előnyhöz juttatta valamelyik résztvevőt. Azaz történt-e nem klasszikus, nagypályás választási csalás, ami vasárnap már teljesen szükségtelenné tette a kispályás klasszikust!

Ezek után pedig nem is kell megneveznem az ország legújabb tragédiájának kizárólagos okozóját, mert valamennyien pontosan kikövetkeztettük a megfejtést. A helyzet persze ettől sem változik, de legalább tudjuk, ki okolható alapvetően a kudarc miatt, ki a valódi ellenfél, milyen szándékai és módszerei vannak, s mire számíthatunk tőle a következő években.

Továbbá azt is felismerhetjük, hogy mi magyarok, közel 10 millióan eléggé magunkra maradtunk. (Szándékosan ideértve a 2 millió feletti Fidesz-szavazót is: ők épp úgy elszenvedői a NER-nek, mint az ellentábor, hiába nem tudnak róla még.) A választási rendszer ugyanis nem lesz kijavítva, az ellenzéki pártok rövid pórázon tartása megmarad, ahogy a folyamatos agymosás is. Így pedig nagyon komoly feladat lesz kitalálni, mit tehetünk ebben a helyzetben. De semmiképp ne adjuk fel!

Oroszországban valószínűleg sokan és sokat tudnának mesélni erről...